“Ki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”

A néphagyomány november 11-ét – Szent Márton ünnepét – úgy tartja, mint a tél eljövetelének kezdetét. Eleink az őszi búza betakarítása után ezen a napon pihentek meg az egész éves földeken végzett fáradságos munka után. A megpihenés jegyében – ki-ki lehetőségéhez mérten – nagy vacsorákat rendeztek, melyek mulatsággal jártak együtt. Ehhez a hangulathoz hozzájárult, hogy ekkor csapolták meg először az újborok hordóit. A vigasságot kissé beárnyékolta egy kellemetlen kötelesség, hiszen a földből élőknek ekkor kellett a kifizetéseket – például földbérleteket – is megejteni. A praktikum jól összekapcsolódott a katolikus szokásokkal, hiszen a Karácsonyt megelőző negyven napos böjt kezdete (november 12), valamint a Márton napi libaevés és kifizetések között ok-okozatiságot tudunk felfedezni.

“Ki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik” – így tartották. E szárnyas elfogyasztásának történetéhez fel kell elevenítsük a Márton legendát!

Tours-i Szent Márton Savariában (ma Szombathely) született a Római Birodalom területén. Fiatalemberként Constantinus és Julianus császárok regnálása alatt szolgált a római hadseregben. Úgy történt, hogy egy különösen hideg téli estén Márton megosztotta meleg köpenyét egy koldussal valahol Galliában. Aznap éjjel Jézus megjelent az ekkor megtérő katona álmában – koldus képében.

Számos legenda magasztalja Márton természetét. Mikor Tours püspökévé szentelték, annyira nem tartotta magát érdemesnek a cím elnyerésére, hogy szerénységében elbujdosott egy libaólba. A szárnyasok azonban nagy ricsajt csaptak, evégett néhány egyházfi rátalált Mártonra, így sikerült végül az avatás.

A liba nemcsak a régi parasztvacsorák asztalain, hanem mint természetbeni – földesúrnak adott – juttatás is kapcsolódik az ünnephez. Emellett liba alakú süteményt is készítenek az ünnep jegyében német nyelvterületeken.

A német Márton napi hagyományok Magyarország sváb nemzetiségi területein is közismertek és ma is népszerűek. Családok, vagy óvodai, iskolai gyerekcsoportok november 11-én este otthon elkészített lampionokkal – bennük mécsessel – járják az utcákat, vidám dalokat énekelve, emlékezve Márton tetteire. A gyerekek előadással készülnek, amelyen felelevenítik a szent koldussal való találkozását, majd az est lezárásaként Márton napi tüzet gyújtanak. Még elfogyasztják a süteményeiket – jellemzően az úgynevezett weckmannt, majd együtt indulnak haza. Az otthagyott pislákoló kis lampionok pedig elalvásukig szívmelengető díszei a november közepi falusi, kisvárosi estéknek.

forrás:http://www.akademiaklub.hu/marton-nap/

Budavári Pálinka- és Kolbászfesztivál Bor, étel

Rendezvény kezdete: 2011. október 6., csütörtök Rendezvény vége: 2011. október 9., vasárnap BUDAPEST Budai Vár WEB: www.palinkaeskolbasz.hu A gasztronómia fellegvárává alakul át a Budai Vár. A legnemesebb pálinkák, kolbászkülönlegességek és kulináris ínyencségek, valamint pazar zenei csemegék várják a látogatókat október 6-9. között a Budai Várban. A Pálinka- és Kolbászfesztiválnak idén is a főváros talán legszebb helyszíne, a Budai Várnegyed ad otthont. A magyar pálinkakészítők közül mintegy 20 főzde képviseli magát és közel 10 kolbászos stand állít ki a rendezvényen. A fenséges ízekhez minőségi zenei kínálat is párosul! A fesztivál látogatói először kóstolhatnak az idei termésből készült pálinkákból, kedvükre iszogathatnak a legnépszerűbb mézes különlegességekből, és az egyre kedveltebb pálinkakoktélokból. forrás: www.iranymagyarorszag.hu

Első Hazai Kézműves Sörfesztivál 2011. május 13-14-én

A rendszerváltás meghozta a magyar bor dicső felvirágzását, és a magyar pálinka is több kategóriában nyer díjakat világversenyeken, ám a sör mindeddig mostohagyerek maradt. Most talán reménykedhetünk a sörforradalomban. A magyar kézműves sörnek nincs reklámja, megérdemelt becsülete a nagy nemzetközi sörgyárak agresszív üzletpolitikája miatt, hiába főz jó söröket a néhány megmaradt kisvállalkozás. Az Első Hazai Kézműves Sörfesztivál figyelemfelhívás, hogy az alig 40 meglévő főzde mesterműveivel megismertesse a fővárosiakat. Az apró főzdék izgalmas, különleges, minőségi kínálatot biztosítanak, regionális műfajokat élesztenek fel. Ideje rádöbbenni a jó sör ízére! A Palotanegyed történelmi hátterében rendezik meg az ünnepélyes csapra verést és a sörversenyt koncertek kíséretében. 2011. május 13-14-én, pénteken és szombaton, a VIII. kerületi Mikszáth téren. A Főzdefeszt szervezői a Civilek a Palotanegyedért Egyesülettel közösen tartják meg a másfeledik (mert tavaly nem sikerült) Főzdefesztet, hogy egy hétvégére összehozzák a fogyasztókat és a sörfőző mestereket. Így szövetkeznek egymással a kézműves sörök érdekében. Május 2. hétvégéjén 10 hazai kisüzem hoz a fővárosba 200 hordónyi sört a fővárosba. A különlegességek közül: a tokaji aszúval készült Korty, a békésszentandrási Fekete, az áfonyás sör, a köleses sör, az osztrák szűretlen Gösser, a rozsnyói magyar Kaltenecker füstölt söre és a Pivovarski Dům zöld színű, csalános húsvéti söre. Jelen lesznek a szakemberek, az egyetlen komlótermelő, a bloggerek és a sörírók. Szombaton jelentik be a Fesztivál Sörét a közönségszavazatok és a bírálók véleménye alapján.

forrás :TTG HUNGARY

HAJRÁ MAGYAROK

2011 Divízió I Jégkorong Világbajnokság

2011. április 17-23. között Budapest lesz a házigazdája a divízió I-es jégkorong világbajnokság A csoportjának.
Válogatottunk sorrendben Hollandiával, Dél-Koreával, Japánnal, Spanyolországgal és Olaszországgal mérkőzik meg.
A találkozóknak a Papp László Budapest Sportaréna ad otthont.

A csoportból az első helyezett feljut a világelitet felvonultató világbajnokság 2012-es mezőnyébe, az utolsó helyezett pedig kiesik a divízió II-be. Magyarország a 2008-as „szapporói csoda” után - amikor Ukrajnát megelőzve, hibátlan mérleggel megnyertük a divízió I-es vb-t - tavasszal hazai jégen újra megpróbálkozik azzal, hogy az első helyen végezzen.

A napijegyek az adott nap mindhárom mérkőzésére érvényesek.

A magyar válogatott menetrendje (valamennyi mérkőzés 19.30-kor kezdődik):

2011. április 17., vasárnap Hollandia - Magyarország
2011. április 18., hétfő Magyarország – Dél-Korea
2011. április 20., szerda Magyarország – Japán
2011. április 22., péntek Magyarország – Spanyolország
2011. április 23., szombat Olaszország – Magyarország

forrás: www.jegy.hu

Márton nap

A legenda szerint Szent Márton a Római Birodalom Pannónia tartományának Savaria nevű városában (mai Szombathely) látta meg a napvilágot 316-ban vagy 317-ben egy római tribunus (elöljáró) fiaként. A római császár katonájaként szolgáló Márton a franciaországi Amiens városában egy hideg téli estén odadta meleg köpenyének felét egy nélkülöző koldusnak. Aznap éjszaka álmában megjelent Jézus a koldus alakjában. Innentől kezdve nem a hadsereget, hanem Istent szolgálta, megkeresztelkedett. Misszionáriusként sok jót cselekedett. Jóságáról még életében legendák keringtek, püspökké akarták szentelni. A monda szerint mikor ennek hírét vette, az érte jövő küldöttek elől nagy alázatosságában a ludak óljába bújt. A szárnyasok azonban gágogásukkal, szárnyuk verdesésével óriási zajt csaptak, így elárulva Márton rejtekhelyét. Mártont 371-ben püspökké szentelték és haláláig, 398-ig Tours-ban segítette a rászorulókat.

Szent Márton kultusza a Pannónia területén már a honfoglalás előtt is virágzott. Szent István tisztelete jeléül a zászlaira a hadvezér Márton képét festette. A hagyomány szerint a szent egy álomban sietett a király és az ország védelmére. Így Szent Márton Szűz Mária után az ország patrónusa lett. A pannonhalmi bencés apátság is Márton tiszteletére épült azon a helyen (Savaria Sicca), ahol az egyik hagyomány szerint a szent született. A legújabb kutatások viszont minden kétséget kizáróan bizonyítják, hogy Márton szülővárosa Savaria, vagyis Szombathely.

Egy másik változat szerint ez a hagyomány a római időkre nyúlik vissza. November 11-e a naptárban ősidők óta a téli évnegyed kezdő napja: megkóstolták az új bort és az új termés is kitartott bőven, így nagy eszem-iszomot tartottak, hogy jövőre is jó termés legyen mindenhol.A rómaiak Aesculapiust, az orvosistent ünnepelték ilyenkor, s ludat öltek, amely a hadisten, Mars szent madara volt. (A madarak gágogásukkal egyszer megmentették Rómát a gallok éjszakai orv rajtaütésétől.) A keresztény naptárban is ez alapján kapott helyet: a lúd római neve “avis Martis” (Mars isten madara); régi szófejtéssel „Márton madara”-ként ünnepelték, így nem kellett eltérni a lúdlakomák évnegyedkezdő római szokásától. A reformációnak korában is folytatódott a hagyomány: a protestánsok Luther Márton neve napján emelgették a poharaikat ilyenkor.

A Márton-napi liba-lakomáról szóló első írásos beszámoló 1171-ből származik. Akkoriban ez inkább azzal volt kapcsolatba hozható, hogy Szent Márton napja jelentette a paraszti év végét, a népszokás ilyenkor zárták le az éves gazdasági munkákat, kezdetét vette a természet téli pihenő időszaka. A cselédek ilyenkor kapták meg évi bérüket és hozzá ráadásként egy libát, mert a szárnyasok nyáron felduzzadt hadát a tél beállta előtt meg kellett tizedelni. E napon kóstolták meg az újbort és vágtak le először tömött libákat. Ám e szokás gyökerei is mélyebbre, az aratási időszak végén álló pogány állatvágási ünnepekre nyúlnak vissza, amelyeket a kereszténység így vett át.

forrás: martonnap.hu

Kérem szépen ez a BIKINI

A bikini egy női fürdőruha, mely két részből áll: az egyik a melleket, a másik az ágyékot és a feneket takarja, a kettő között szabadon hagyva a testet.

A modern bikinit Louis Reard mérnök mutatta be Párizsban, 1946. július 5-én. A nevét a Marshall-szigetek részét képező Bikini-atollról kapta, mivel Reard úgy gondolta, az ott végzett kísérleti atomrobbantásokhoz hasonló hatást válthat ki a férfiakból.
A Reard által tervezett ruha Jacques Heim ötletének továbbgondolása volt, aki két hónappal korábban mutatta be „a világ legkisebb fürdőruháját”, amit (mérete miatt) „Atom”-nak (Atome) nevezett el. Ennek kettéhasításával alkotta meg saját változatát Reard, amelynek bemutatásához csak nehezen talált modellt. Végül felbérelte Micheline Bernardinit, aki a Casino de Paris (sztriptíz)táncosnője volt.
Tizenöt évbe telt, amíg a bikinit az Egyesült Államokban is elfogadták. 1951-ben még kitiltották a Miss World szépségversenyről. 1957-ben Roger Vadim filmje, az And God Created Woman hozta meg a nagy áttörést, amelyben Brigitte Bardot első színésznőként bikiniben jelent meg a vásznon, majd 1960-ban Brian Hyland dala, az Itsy Bitsy Teenie Weenie Yellow Polka Dot Bikini szabályos divathullámot indított el. Filmen többek közt 1962-ben jelent meg: Ursula Andress viselte a Dr. No-ban. (forrás: http://hu.wikipedia.org)

(forrása: http://thewere42.wordpress.com)